Az előzménysorozat, ami Andy Whitfield betegsége miatt jött létre. Amikor anno meghallottam a hírt, akkor nem igazán dobott fel a hír. Valahogy nem éreztem úgy, hogy egy előzménysorozat jól is elsülhet. Aztán amikor megláttam az első előzeteseket, akkor elkapott a hangulat, és éreztem, hogy bizony jól fog elsülni. A kérdés már csak az volt, hogy mekkorát szól. Szinkronhívőként pedig beleolvasgattam a kritikákba, úgyhogy tudtam: valami jól összerakott dolog vár rám. Sőt! Voltam olyan szerencsés, hogy premier előtt láttam az első két részt.

A készítők a legtöbbet hozták ki ebből a szerencsétlen helyzetből. Ami kicsit sem volt könnyű, hiszen sok dologban meg volt kötve a kezük. Így rögtön elvesztették az egyik erősségüket: a meghökkentést. Tudtuk kik fognak szerepelni az első évadban és kik nem, így akkor meglepetések már nem várhatnak ránk. Ezért is tetszett annyira, az évadfinálé. Nem lövöm el a poént mindenki nézze csak meg ezt a hat részt. A tövább mögött pedig spoileresen azoknak, akik már látták.

Még valami azoknak akik az első évadot sem látták: ha tehetik, ezzel kezdjék a sorozatot, mert elsőre az előzménysorozat jobban megkedvelhető.

Szerintem nem voltam azzal egyedül, hogy azt vártam: hogyan teszik el láb alól Gannicust. Én arra tippeltem, hogy Crixos egy nagy összecsapásban fölé kerekedik, és így lesz a ház bajnoka. Ezért volt kellemes meglepetés, hogy elnyerte a szabadságát, és talán ugyancsak nem én örültem ennek egyedül. Nagyon kedvelhető karaktert hoztak be erre a hat részre. Ugyan nem volt nehéz dolga, de az újak közül magasan őt kedveltem meg a legjobban.

A sorozat hű maradt önmagához és ezúttal is rengeteg soft pornót kaptuk illetve a vérrel sem fukarkodtak. A sex néha kicsit tényleg öncélú volt, de kérdem én: tényleg van olyan, akit ez tényleg zavar? 

 Főleg akkor, ha egyébként olyan mesterien alkalmazzák, mint a második rész végén, mikor Gannicus a legjobb barátja feleségével volt, miközben a két Doctore harcolt az udvaron. Tényleg zseniális volt. Az egyik legjobban összerakott jelenet amit valaha láttam.

A képi világában már az első évad közben is sokat lépett előre a sorozat, de mostanra még kiforrottabb lett az egész. 

Szerintem a színészek nagyjából rendben voltak. A házaspárt - John Hannah és Lucy Lawless - és Gannicust - Dustin Clare - tudnám kiemelni. Sajnálom, hogy többet nem láthatom őket ezekben a szerepekben. Egyedül a Gaiát alakító hölgy nem tetszett. Szerintem a Dexterben sokkal jobbat alakított (pedig még a két szerep sem állt egymástól olyan távol).

Az írásból szerintem átjött, de azért összefoglalom: ugyanazt kaptuk, amit már megszoktunk a sorozattól, de mivel az írók keze meg volt kötve, ezért nem szárnyalhatta túl az első évadot. Mégis amin csak tudtak javítottak, és a legtöbbet hozták ki ebből a szomorú szituációból.

Továbbra is tartom azt, hogy nem szép dolog Andy nélkül folytatják. A piszkos anyagiak... Persze meg lehet őket érteni, és a maguk módján mindent megtettek, de azért mégis...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.