A vizsgaidőszak miatt nem született írás az első részről, úgyhogy most gyorsan összefoglalom miről is van szó. Átlagos vézna nyominger kocka srác hatalmas fütykössel. Ennyi és nem több választja el a sorozatot a Hangyák a gatyában vagy akármelyik más idióta tini-sexvígjátéktól. Illetve csak választhatta volna, mert nem igazán hoztak ki ebből az ötletből semmit. 

A műfaj velejárója az idióta legjobb barát, aki itt is jól működik. A poénok nagy részét ő szállította. Elmaradhatatlan a suli legjobb csaja, akiben nyüzüge nyomingerünk reménytelenül belezúg, de persze a csaj a suli beképzelt taplójával jár. Pedig a lány okos, így senki sem érti, hogy miért ezzel a bunkóval jár. Még leírni is fájdalmas ezt a kliséhalmot.

Ellenben kicsit eltérnek a sztenderdtől egy olyan csaj behozatalával, aki megszállottan rajong nyominger főhősünkért. Üdítően hatott, akárcsak a nem átlagos szülők és az animációk, de azért egyik sem egy egetrengető ötlet. Azonban volt egy karakter, amelyik kiemelkedett a többi közül: az edző. Én rajta röhögtem a legtöbbet az biztos. Nagyon el lett találva, úgyhogy sajnálom, hogy nem kapott több teret.

Talán egyetlen dologban nem kellett volna eltérni a megszokottól, de valahogy pont ebben sikerült: a végére elérik, hogy a kezdetben szerethető szerencsétlent te magad se tartsd szimpatikusnak. Ezt csakis hibának tudom tekinteni, mert ez lenne a sorozat egyik alapköve. Ebben nagy szerepe volt a finálénak, ami az egyik legelfuseráltabb, amit csak valaha láttam.

Felmerül a kérdés, hogy akkor minek néztem végig az évadot. A leírtaktól függetlenül a sorozat még a nézhető kategóriába tartozik. A besorolása viszont nem túl előkelő. Van benne pár jó poén, talán két-három részenként még fel is röhögsz hangosan. Telepakolták sok szép hölggyel és zenével. Én a vizsgaidőszakban néztem mielőtt elaludtam egy-egy részt naponta. Az egésznapos tanulás után jólesett valami agyradírt bámulni, mint valami agyhalott zombi, de nem hiszem, hogy ez lenne a cél egy sorozat elkészítésekor. 

Mellékesen jegyezném meg, hogy ordas baromság volt "tragacsnak" titulálni ezt a hölgyet:

Az rendben van, hogy ez egy vígjátéknak készült, így a realitás könnyen elhagyható, de azért van az a pont...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.