2011.02.08. 18:17
Filmkritika - Felhangolva - Get Him to the Greek
Amikor nekikezdtem a blognak, úgy terveztem, hogy néha filmekről is fogok majd írni. Annyira néha, hogy az indulás óta ez lesz az első filmes írásom. Amúgy nem kevés sorozatos vonatkozása is van a filmnek, úgyhogy nem szakadok el annyira a blog tárgyától.
Akárcsak sorozatok terén, a filmeknél is a vigjátékokat kedvelem inkább. Azokon belül is a kedvenceim közé tartoznak Judd Apatow munkái (Felkoppintva, Ananász Expressz stb.).
A magyar címadók úgy tűnik ragaszkodnak ahhoz, hogy ahol lehet ott szerepeljen a Fel-/Le- (Felkoppintva, Lepattintva) Apatow filmjeinek a címében, így a Felhangolva címet kapta, az egyébként csak DVD-n megjelenő film.
Akinek az eddig általam megnézett filmjei mellé lehetne rakni a polcra. Egy kicsit néha gusztustalan, néha kicsit drámáznak, de egyébként a kínostól az egészen zseniális poénokig mindent bevetnek azért, hogy jól szórakozzunk.
A kapcsolat pedig ennél is szorosabb, mivel a Lepattintva (Forgetting Sarah Marshall) egyik mellékarakterét emelték ki és csináltak belőle filmet. Ő lenne Aldous Snow, akit Russell Brand alakít. Az előző filmben engem nem fogott meg különösebben a karakter annyira, hogy én egy külön filmet adtam volna neki, de itt remekül működik. Jonah Hill-el pedig remek párost alkotnak.
A történet nincs túlbonyolítva. Aeronnak el kell rángatnia Aldous Snowt, a lecsúszott rocksztárt egy 10 éves jubileumi koncertre, hogy karrierje újra beinduljon. Miután találkoznak, minden felpörög, de persze semmi sem úgy sül el, ahogy kellene. Viszont a pörgés megmarad végig. Több mint 100 perc a film, ennek ellenére alig éreztem hosszabbnak, mint egy 40 perces sorozat.
A film egyik különlegessége a sok cameo szereplés, melyek közül Tom Feltoné volt a kedvencem.
Ugyan nem cameo szerep volt, de P.Diddy is szerepelt a sorozatban, aki meglepően jó volt a filmben. Igaz, hogy nagyon hálás szerepe volt, de akkor is le a kalappal előtte.
Kicsit a sorozatos vonatkozású mellékszereplőkről: Aldous volt barátnőjét/örök szerelmét Rose Byrne játsza a Damages-ből, Aaron barátnőjét pedig Elisabeth Moss a Mad Man-ből. A kettő közül inkább az előbbi szereplése szórakoztató, köszönhetően a hálásabb szerepnek: a mai hollywood-i hírességének egy részének kifigurázása volt a feledata. De az utóbbiról is mondok valami pozitívat: sokkal aranyosabb volt itt, mint a Mad Man-ben.
Mellékszerepnek már nem is nevezném, inkább mininek: Nick Kroll - A ligából, Aziz Ansari - a Parks and Recreationsból.
Végül említést kell tennem a zenéről is. Ami valami iszonyatosan jó. Én a film után egyből leszedtem a soundtrack-et, és azóta is azt hallgatom. Az új kedvencem pedig ő lenne:
Összességében a Felhangolva hozta azt, amit elvár tőle az ember: 100 perc könnyed szórakozást. Ennél többre nem is lehet számítani, de mostanában annyira nem láttam jó vigjátékot, hogy már ez is nagy dolog.
Szólj hozzá!
Címkék: filmkritika felkoppintva judd apatow lepattintva damages russell brand a liga a hatalom hálójában rose byrne ananász express mad man the league get him to the greek jonah hill felhangolva elisabeth moss nick kroll
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.